A gyorshajtás büntetésének szigorítása is napirendre kerülhet a siófoki halálos baleset után. Vitézy Dávid közlekedési miniszter szerint a kirívó sebességtúllépés akár akkor is bűncselekménynek minősülhetne, ha nem történik baleset. A közlekedésbiztonsági kérdőív eddigi válaszadóinak csaknem 70 százaléka támogatja a szigorúbb fellépést.
A miniszter a Siófokon történt tragédia kapcsán fejtette ki álláspontját, ahol egy 18 éves autós halálra gázolt egy kerékpárost.
Halálos gázolás történt Siófokon
Augusztus 11-én délután egy Mercedes-AMG CLA-t vezető 18 éves sofőr ütött el egy kerékpárost Siófokon, a Batthyány utcában.
A biciklis férfi olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. Az autó fiatal vezetőjét súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
A rendőrség a Mercedest a vizsgálat idejére lefoglalta.
Egy igazságügyi gépjármű-műszaki szakértő a helyszínen talált nyomok alapján úgy becsülte, hogy az autó sebessége 100 km/óra körül lehetett, mielőtt a vezető elvesztette felette az uralmát. Az érintett útszakaszon 40 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben.
Vitézy Dávid szerint a jelenlegi szabályozás nem elég
A siófoki tragédia után Vitézy Dávid is megszólalt. A közlekedési miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen más jogi következményekkel járhatott volna az eset, ha nem történik halálos baleset.
„Ha a Siófokon történt száguldozás nem ér véget tragédiával, akkor a 40-es táblánál közel 100 km/órával hajtó autós valószínűleg megúszná egy szabálysértési bírsággal.”
Vitézy szerint a kirívó sebességtúllépések esetében önmagában a szabálysértési szankció nem feltétlenül jelent megfelelő visszatartó erőt.
A miniszter úgy látja, jelentős különbséget kell tenni aközött, amikor valaki néhány kilométer/órával lépi át a megengedett sebességet, illetve amikor lakott területen annak kétszeresével vagy háromszorosával közlekedik.
A kirívó gyorshajtás önmagában is bűncselekmény lehetne
A gyorshajtás büntetésének szigorítása ennek megfelelően nem minden sebességtúllépést érintene azonos módon.
Vitézy a jelenlegi jogi helyzetről úgy fogalmazott:
„Ma a kirívó gyorshajtás – ha nem történik baleset – önmagában nem feltétlenül bűncselekmény.”
A közlekedési tárca ezért a július közepén elindított közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédben arra is rákérdezett, hogy a különösen súlyos gyorshajtás önmagában járjon-e komolyabb jogi következményekkel.
Az eddig beérkezett válaszok alapján jelentős támogatottsága van a változtatásnak.
Közel 70 százalék támogatja a szigorúbb fellépést
Vitézy Dávid ismertette a kérdőív eddigi eredményeit is. A válaszadók csaknem 70 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy a kirívó gyorshajtást súlyosabban szankcionálják.
„Hatalmas többségben vannak azok, akik ezzel teljes mértékben egyetértenek: ők a válaszadók csaknem 70%-át teszik ki.”
Még nagyobb az egyetértés azoknál az eseteknél, amikor a sebességtúllépés következtében valaki súlyosan megsérül vagy meghal.
A válaszadók több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy az ilyen balesetek okozóit a jelenleginél szigorúbban kellene büntetni.
Szeptemberben kezdődhet a jogszabályok módosításának előkészítése
A közlekedési kérdőívet szeptember 9-ig lehet kitölteni. Lezárása után az érintett tárcák a válaszok figyelembevételével megkezdik a jogszabály-módosítások előkészítését.
A tervezett változtatások tehát még nem hatályos szabályok. A részletes jogi feltételeket és azt, pontosan milyen mértékű sebességtúllépés minősülhetne kirívónak, a későbbi jogalkotási folyamat határozhatja meg.
Vitézy szerint a cél nem az, hogy az állam több pénzt szedjen be az autósoktól.
„Nem több bírságot akarunk beszedni, hanem kevesebb halálos balesetet akarunk látni a hazai utakon.”
Nem csak a gyorshajtásról szól a közlekedési kérdőív
A kormány július közepén indította el a KRESZ és a közlekedésbiztonsági szabályok lehetséges változtatásairól szóló kérdőívet.
A gyorshajtás szankcióinak felülvizsgálata mellett más közlekedési kérdések is szerepelnek benne, köztük az elektromos rollerek szabályozása.
Vitézy Dávid már nem sokkal a konzultáció elindítása után egyértelművé tette, hogy a közlekedési halálesetek számának csökkentését kiemelt feladatnak tekinti.
Egy korábbi halálos baleset után így fogalmazott:
„Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy emberek halála a közlekedés természetes velejárója legyen.”
Szigorúbb következmények jöhetnek a gyorshajtóknak
A siófoki halálos gázolás ismét ráirányította a figyelmet a szélsőséges sebességtúllépések következményeire. Vitézy Dávid felvetése alapján a jövőben már maga a kirívó gyorshajtás is súlyosabb jogi kategóriába kerülhetne, függetlenül attól, hogy okoz-e balesetet.
A gyorshajtás büntetésének szigorítása azonban egyelőre előkészítés alatt álló lehetőség. A kérdőív szeptember 9-i lezárása után kezdődhet meg a konkrét jogszabály-módosítások kidolgozása.
Forrás: Szeretlek Magyarország,















