A padlizsán sokféleképpen elkészíthető zöldség, melyből hazánkban nem fogyasztunk túl sokat. Pedig egzozikus külsejével a zöldséges polcok egyik dísze is lehet. A padlizsán (török paradicsom) a török időkben érkezett Magyarországra, sokan tojásgyümölcsnek is nevezik. Színe általában sötétlila, de létezik világosabb, csíkos és fehér színben is. Tárolása során különösen ügyelni kell arra, hogy ne tegyük zacskóba. Leginkább a hűvös, száraz helyeket kedveli, különösen jól tartható a hűttő zöldséges rekeszébe, ahol 5-10°C között van a hőmérséklet.
A padlizsán nagyon értékes tápanyagokat, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz, de a kalóriatartamla kicsi. Egy öldség, ami inkább gyümölcs. A paradicsom és a krumpli rokona, bár csupán távolról. A rengetegféleképpen elkésztett padlizsánt a világ szinte minden táján fogyasztják.
Nagyon népszerű a padlizsánkérm, melynek egyik legismertebb és legegyszerűbb elkészítési módja ha olaj, vöröshagyma, só, bors hozzáadásával készítünk. Miután megsütöttük és meghámoztuk a padlizsánt, összetörjük, közben a hagymát üvegesre pároljuk. Az egészet pürésítjük, fűszerezzük és lehűtjük. Vannakakik majonézt adnak hozzá, úgy fogyaszták.
Ismert és kedvelt étel a rántott padlizsán is, amely akár szezámmagos, vagy más magvas kéreggel is készíthető. De lehet csinálni belőle salátát, pörköltet, tésztához mártást is. Sokan ismerik a rakott padlizsánt(muszakát) is, mely darált hús, krumpli, főzőtejszín, hagyma és különböző fűszerek hozzáadásával készül. Tölthetjük húsos, vagy húsmentes töltelékkel is. De sajtam besütve, fűszerezve önmagában is fogyasztható.
