Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot – jelentette be Magyar Péter szerdán, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató budapesti sajtótájékoztatón. Ahogy arról beszámoltunk, az esemény előtt, miközben videós bejelentkezést tartott Vitézy Dáviddal, a miniszterelnököt leköpte egy járókelő.
A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a fővárosi Rákospalot-Újpest vasútállomáson tartott tájékoztatón Magyar Péter azt mondta, a magyar vasút fejlesztése nem kizárólag közlekedési, hanem nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési ügy. Meghatározza egyebek között az ország, a vidéki térségek versenyképességét, a munkaerő mobilitását, az egész ország gazdasági teljesítményét, továbbá Magyarország nemzetközi lehetőségeit és kapcsolatait is.
Elmondta, szeretnék, ha a vasútfejlesztés nemzeti ügy lenne, hiszen az ország történetében mindig azok az időszakok jelentették a legnagyobb fejlődést, amikor a vasút fejlesztése „nemzetépítő programként” valósult meg.
Rámutatott, Európa országaiban mindenhol egyre nagyobb teret kap a kötöttpályás közlekedés, és az uniós fejlesztéseknél is kiemelt a szerepe. A vasútnak egyszerre kellene jelentenie gyors, biztonságos környezet- és klímabarát alternatívát a közúti közlekedéssel szemben, vagy amellett – hangsúlyozta.
Magyar Péter azt mondta, nem az utas hiányzik, sőt egyre növekvő igény van a mobilitás ezen formájára, ezért alkalmassá kell tenni a vasutat ezeknek az egyre növekvő társadalmi igényeknek a kielégítésére.
Elmondta, a vasútnak több évtizedes hátrányt kell ledolgoznia, elképesztő problémát jelent az infrastruktúra és a gördülőállomány elöregedése. Ez utóbbi átlagéletkora 43 év, majdnem olyan idős, mint amilyen ő. A további problémák közé sorolta, hogy a vasúti ülőhelyek majdnem fele klíma nélküli, hogy a teljes magyar vasúti pálya mintegy 40 százalékán van érvényben valamilyen sebességkorlátozás és a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.
A program célja, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a közlekedés a fővonalakon, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális vasúti közlekedés és korszerű, utasközpontú szolgáltatás jöjjön létre.
A program hat egymásra épülő fejlesztési irány mentén valósul meg.
Az első pont a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre. A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, a gyorsabb fővonalak és az új generációs InterCity motorvonatok beszerzése. A hosszabb távú cél pedig, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.
A program második pontja egy megbízható regionális hálózat, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.
A terv harmadik pontja az erős elővárosi vasút létrehozása. Budapest mellett a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek körzetében is fejleszteni kell az elővárosi közlekedést, gyakoribb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal.
A negyedik pont a partnerség Budapesttel, hogy a főváros az ország vasúti közlekedésének középpontja, ezért ennek a régiónak a vasúti fejlesztése országos, egységes nemzeti érdek. A program része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és az egyéb fővárosi projektekkel való szoros együttműködés.
Az ötödik pont a vasúti áruszállítás fejlesztése, ami csökkentheti és csökkenteni is fogja az autópályák és gyorsforgalmi utak terheltségét, mérsékelheti a környezeti terhelést és javítja Magyarország logisztikai és versenyképességét.
A hatodik pont a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A program része a reptéri vasút előkészítése, a nagysebességű vasúti kapcsolatok további vizsgálata, valamint a régiós együttműködés erősítése személy- és áruszállítás terén. Magyar Péter példaként a V4-ek gyorsvasúthálózatának a kiépítését említette.
A terv legfontosabb pillérei a megújuló járműflotta: legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése. Emellett a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését is azonnal megkezdik.
Magyar Péter úgy összegzett: nem egy-egy beruházás megvalósítása a cél, hanem egy tényleg korszerű, megbízható és utasközpontú vasúti rendszer kialakítása, egy olyan hálózaté, amely valóban versenyképes alternatívát kínál az autózás mellett, és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez.
Magyar Péter reagált a cikkünk elején említett köpésre is. Orbán Viktorra, a Fidesz elnökére és Lázárra Jánosra utalva azt mondta, ők beszélnek önkényről, a jogállam leépüléséről, fenyegetőzésekről, miközben a megmaradt „propagandájuk” gyűlöletet kelt, ami miatt még mindig vannak félrevezetett emberek. Hangsúlyozta, nem haragszik a férfira, feljelentést sem tesz ellene, de azt javasolta neki, hogy legközelebb „legyen bátrabb, mint a Fidesz és, mint Orbán, szemből köpjön le”.
A sajtótájékoztató végén a miniszterelnök és a miniszter vonattal utazott vissza a Nyugati pályaudvarra, majd gyalog indult a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületébe, a kormányülésre.
Fotó: Kovács Márton/MTI
