Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult az utóbbi időben felmerült alaptörvény-módosítási elképzelések miatt, amelyek egyes állami tisztségviselők leváltását is lehetővé tehetnék. Az államfő szerint tisztázni kell, hogy az Alaptörvény módosítása szolgálhat-e egyedi politikai helyzetek rendezésére.
Alkotmányos kérdést lát az államfő
A Sándor-palota közleménye szerint az elmúlt hónapokban több olyan politikai nyilatkozat hangzott el, amely közjogi méltóságok elmozdítását célzó alaptörvény-módosítás lehetőségét vetette fel.
Sulyok Tamás szerint ezért szükséges tisztázni, hogy az Alaptörvény módosítása alkalmazható-e egyedi esetek rendezésére, vagy kizárólag általános érvényű alkotmányos szabályok megalkotását szolgálhatja.
Az Alkotmánybíróság értelmezését kéri
Az államfő indítványában azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy értelmezze az Alaptörvény alkotmányos funkciójára, elfogadására és módosítására vonatkozó rendelkezéseket.
Sulyok szerint az alkotmánybírák döntése segíthet abban, hogy a politikai viták jogi keretek között maradjanak, és az esetleges alkotmányos konfliktusok rendezhetővé váljanak.
A köztársasági elnök emellett a Velencei Bizottsághoz is fordult állásfoglalásért, amely várhatóan sürgített eljárásban vizsgálja majd az ügyet.
Magyar Péter élesen reagált
A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán reagált.
A kormányfő szerint az államfő lépése „a szánalom kategóriája”, és bírálta Sulyok Tamást amiatt, hogy szerinte korábban több fontos közéleti ügyben nem szólalt meg.
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az államfő saját pozíciójának védelmében aktív, miközben más kérdésekben hallgatott.
A választások után kezdődött a vita
A konfliktus gyökere az áprilisi országgyűlési választásokig nyúlik vissza. A kétharmados parlamenti többséget szerző Tisza Párt vezetése több állami tisztségviselő lemondását is kezdeményezte.
Magyar Péter május végéig adott határidőt Sulyok Tamásnak a távozásra, azonban az államfő ezt elutasította.
Ezt követően a miniszterelnök jelezte, hogy a parlamenti kétharmad birtokában alkotmánymódosításokkal kívánja rendezni a vitatott közjogi kérdéseket.
Alkotmányjogi vita következhet
A következő hetek egyik legfontosabb közjogi kérdése lehet, hogy az Alkotmánybíróság miként értelmezi az Alaptörvény módosításának határait.
A döntés nemcsak a jelenlegi politikai vita szempontjából lehet meghatározó, hanem hosszabb távon is iránymutatást adhat arra, milyen keretek között változtatható meg Magyarország alaptörvénye.
forrás:telex
