A 2026-os választásokon nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő. Különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – állapította meg a Rebublikon Intézet.
Az intézet megállapításai szerint a közvélemény-kutatások rendkívül magas részvételi hajlandóságot mutatnak a 2026-os választás előtt. A rekordot továbbra is a 2002-es – még kétfordulós – választás tartja, 70,5 és 73,5 százalékos részvételi aránnyal.
Ez a rekord az elemzés szerint idén megdőlhet, hiszen a rendszerváltás utáni választások részvételi aránya hullámzó volt, mégis „jól érzékelhetően együtt mozgott azzal, mekkora tétje volt a voksoknak”. Márpedig „2026-ban a választásoknak mindkét oldal akkora súlyt ad, mint soha korábban” – olvasható az elemzésben.
Megállapították azt is, hogy a részvétel és a településméret között stabil kapcsolat volt megfigyelhető. Így minél nagyobb egy település, annál magasabb volt a részvétel az eddigi választásokon.
Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy 2018 és 2022 között a részvételi különbségek enyhén mérséklődtek. A kisebb településeken ugyanis nőtt a részvétel. A vidéki mobilizáció erősödése pedig összefügg a Fidesz falvakban és kisvárosokban növekvő támogatottságával az elemzés szerint.
A dokumentumban rámutatnak arra, hogy a 2026-os választás „új politikai térben zajlik a Tisza Párt megjelenésével„, ez pedig a részvétel területi mintázatát is befolyásolhatja – írták, utalva arra, hogy az ellenzéki párt markánsan jelenik meg a vidéki településeken.
A 2018-as és a 2022-es választások adatai és a különbségek alapján várhatóan nem tűnik el az „urbanizációs lejtő a részvétel területi szerkezetéből” – írták, kitérve arra, hogy a falusi mobilizáció tovább közeledik-e az országos átlaghoz, illetve a Tisza megjelenése hogyan alakítja át a részvétel területi szerkezetét. Ezt a kérdést vélhetően csak a választás fogja megválaszolni majd.
Rámutattak arra is, hogy „a részvétel területi szerkezete szorosan összefügg a pártok erőviszonyaival”, a 2026-os választáson pedig nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – olvasható az intézet honlapján is megtekinthető elemzésben.
forrás: mti
