1925 január 29-én, Debrecenben született Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész. Nagyapja, Korngut Salamon 1897-ben kapott belügyminisztériumi engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. Később a vásárkat járva szervezett cirkuszi, majd bábelőadásokat. Apja, Korngut Henrik az USA-ból hazatérve változtatta meg a vezetéknevét Keményre.
Kemény Henrik a harmadik bábosgeneráció, akinek a népligeti Mutatványos téren működött a Bábszínháza, melyet kultúrtörténeti emlékké nyilvánítottak. Sajnos azonban az épület 2011 őszén leégett.
Legjellegzetesebb figurája Vitéz László volt aki jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral, a gyermekek számára is élvezhető módon ábrázolja. Emlékezetes, hogy Vitéz László „fegyvere” egy palacsintasütő. A közismert előadásainak címe: Elátkozott malom, Elásott kincs. Ezek régebben alig félórásak voltak, szövegkönyv sem tartozott hozzájuk, hisz a családban mindenki kívülről fújta. Ezeket később Henrik egyórás előadásokká bővítette.
Több bábfigurát is ő tervezett, például Süsü a sárkányt, vagy Hakapeszi Makit, Furfangos Frigyest, Gyufa Gyurit, Sakk Matyit. „Játékstílusát sikerült rögzíteni, megőrizni a technika segítségével. A családi hagyományból ismert előadások 20 perces műsorait 1 órásra kibővítve a Magyar Televízió felvette, a Vásári Bábjátékos című műsort pedig úgy sikerült felvenni, hogy a paraván mögött játszó Kemény Henrikek is láthatják a nézők.” – írja róla a nepmuveszetmesterei.hu oldal.
Díjai:
A Népművészet Mestere : 1954 A Gyermekekért Érdemérem: 1980
Érdemes Művész: 1987
Pro Urbe Budapest Díj: 1998
Magyar Köztársaság Érdemrend Kis- és Középkeresztje: 1995
Kiváló Művész: 2002
Kossuth díj 2005:
Prima Primissima: díj 2008
forrás: wikipédia, Népművészet Mesterei egyesített jegyzék
fotó: facebook
