1823. január 21-én Alsósztregován született Madách Imre drámaíró, költő.
A váci piarista gimnázium elvégzése után a pesti egyetem filozófiai tanfolyamára került, 1838-ban a jogi karra. Később ügyvédi vizsgát tett, megyei másodjegyző lett, de 1843-ban betegsége miatt lemondott tisztségéről. 1845-ben megnősült, felesége Fráter Erzsébetet.
Írói pályáját versekkel kezdte (Lantvirágok, 1840), későbbi költeményei csak halála után jelentek meg. Madách Imre lírai művei közül a természeti és a bölcseleti ihletésűek a legértékesebbek. „A Commodus (1839) és a Nápolyi Endre (1841–42) történelmi tárgyat dolgoz föl, A Csák végnapjai (1843, 1861) Kisfaludy Károly és Petőfi fölfogását követi, a főhőst tragikus végzetű nemzeti hősként ábrázolja. Korábban prózában, ettől kezdve jambikus versben írta drámáit. Héraklész a hőse a Férfi és nőnek (1842–43), amelyet forrásaitól (Szophoklész, Seneca, Ovidius) a romantikus hős- és szerelemeszmény fölmagasztosítása különböztet meg. A nagyra törő lázadó és a kisszerű környezet összeütközésére épül a Csak tréfa (1843–44) és a Mária királynő (1855); az utóbbiban az eredmény nélküli küzdelem motívuma is hangsúlyos.” olvasható a kultura.hu oldalon. gazán jelentős művei 1859 és 1861 között keletkeztek. Az ember tragédiája sikere után 1862-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-tól az MTA tagja volt.
Az ember tragédiáját Arany János javításait figyelembe véve 1861-ben jelentette meg, majd két évvel később a végső változatát. A legfontosabb szereplők, egyéni vonásain kívül, jelképes megtestesítői valamilyen általános emberi magatartás-változatnak is. „Eszerint Ádám érzelmei és érvei a haladásban bízó liberális és a fejlődést dialektikusan és eszményi cél felé törekvő módon elképzelő hegeliánus fölfogásában gyökereznek.” A szereplők funkciójáról számos értelmezés született, mert a hősök a történelmi szerep és helyzet változásai szerint váltogatják arcukat.
A Tragédia művészeti értékeit kritikusai kezdettől mély gondolatiságában, szövevényes, mégis szilárd szerkezetében, a lírai és drámai elemek eredeti vegyítésében ismerték föl.
Utolsó nagyobb befejezett műve, a Mózes (1860), az akadémiai Károlyi-pályázaton nem nyert díjat. Színpadra először a Tragédia került 1883-ban, a Nemzeti Színház színpadán.
forrás: kulrura.hu
fotó: facebook
A Mózest Kolozsvárt mutatták be (1888), A civilizátor 1938-ban került először színre.
