Az egészségügyi várólista-csökkentési programmal a kormány célja az, hogy 2027 végére a várakozási idő a fekvőbeteg-ellátásban hat hónap, a járóbeteg-ellátásban két hónap alá csökkenjen. A kórházak november 15-ig minden 180 napnál régebben várakozó beteg helyzetét egyenként felülvizsgálják. Frissített várólistaszámok 2026 novemberében várhatók. A program 21,6 milliárd forintból valósul meg.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) idei júniusi adatai szerint csípőprotézis-műtétre közel 12 ezer, térdprotézis-műtétre mintegy 23 ezer beteg vár. A legalább 180 napja tartó várakozások több mint 90 százaléka erre a két műtétre esik, ezért a program egyelőre ezekre vonatkozik – közölte az Egészségügyi Minisztérium az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Hozzátették: a várakozók és az újonnan regisztrált esetek száma alapján már a várólisták szinten tartásához is jelentős műtéti többletteljesítmény kell.
A programért Zahár Ákos felel miniszteri biztosként, aki egyben a Fejér megyei Szent György Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrumának vezetője. A szakorvos elmondta, a műtők jobb kihasználásával az elmúlt években folyamatosan emelték a kapacitásokat. A kórház ortopédiai szakrendelőjében várólista-csoport működik, amelynek munkatársai a csípő- és térdprotézis-műtétre várókat a kivizsgálástól a műtétig kísérik – mondta.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a széfesfehérvári kórházlátogatásán azt mondta: „Magyarországon is vannak már nagyon jó gyakorlatok, mint például a Szent György Kórházban, ezeket kell most országosan bevezetni”.
Zahár Ákos szerint a program kormányzati ciklusokon átívelő projekt lesz.
A program a várólisták átvizsgálásával és az adatok tisztításával indul
A közlés szerint a program a várólisták átvizsgálásával és az adatok tisztításával indul, hogy láthatóvá váljanak a valós számok és a területi igények. A legalább 12 hónapja várakozó betegeket egyenként megkeresik, és dokumentáltan felülvizsgálják a helyzetüket. A kórházak november 15-ig minden 180 napnál régebben várakozó beteg helyzetét is egyenként felülvizsgálják. Frissített várólistaszámok 2026 novemberében várhatók – írták.
A betegeket az a kórház keresi meg, ahol a műtéti előjegyzésük van. Szükség esetén pedig az Egészségvonal munkatársai is felkeresik. A megkeresés elsősorban telefonon történik, akit így nem érnek el, postán kap tájékoztatást – ismertették.
A műtétek többsége rendes munkaidőben, a műtők jobb kihasználásával zajlik. Jellemzően reggel 8 és délután 4, egyes kórházakban 7 és 15 óra között. Ahol korábban 2-3 műtétet hajtottak végre naponta rendes munkaidőben, ott mostantól akár napi négy műtétet is fognak tudni végezni. Ahol pedig a műtői és osztályos kapacitás engedi, délutánonként, kampányszerűen szombaton is operálnak, amihez a program anyagi ösztönzőket biztosít. Éjszaka tervezett műtétet csak végső esetben végeznek, mert az éjszakai műszak a sürgős esetek ellátására szolgál.
Bővül azoknak a beavatkozásoknak a köre, amelyek után a beteg már akár aznap hazamehet
Kitértek arra: bővül azoknak a beavatkozásoknak a köre, amelyek után a beteg már akár aznap hazamehet (egynapos sebészet). Szükség esetén a kórházak együttműködnek, és műtéti teamek is bevethetők másik kórház műtőjében. A programba minden közfinanszírozott kórházat bevonnak. A becslések szerint egyes intézményekben évente 400-1000-rel több műtét valósulhat meg, mint 2019-ben.
Hozzátették: a várólista-csökkentési program fókuszba helyezi a betegút-szervezést. A kórházi várólista-felelősök esetmenedzserként koordinálják a műtéti előkészítést és az időpontok egyeztetését, és követik a beteg előrehaladását a várólistán. Ha egy műtét váratlanul elmarad, egy már előkészített beteget hívnak be, hogy a műtő ne maradjon kihasználatlanul – olvasható a közleményben.
A csípő- és térdprotézis-műtéten átesett betegek véleményét a szintén most induló egységes betegelégedettségi platform segítségével kérdezik meg az ellátás körülményeiről – betegtájékoztatás, kommunikáció, várakozási idő, kórházi étkezés -, a véleményük a program összesített értékelésébe is beleszámít.
A várólista-csökkentési programról szóló kormányhatározat rögzíti: a műtétek ösztönző finanszírozására 2026-ban 1,2 milliárd, 2027-ben 18,9 milliárd forint jut. Ebből minden NEAK által finanszírozott intézmény részesülhet, amely a 2019-es bázishoz képest többletteljesítményt ér el. Ezekre az esetekre 130 százalékos finanszírozás hívható le, így a csípő- és térdprotézis-műtétek emelt finanszírozása 110 százalékról 130 százalékra nő. A 30 százalékos többletből 25 százalékot az ellátásért kapnak a kórházak, 5 százalékot a minőségi adatok jelentéséért: a betegek visszajelzéseiért, a betegek által jelentett eredményekért és a protézisregiszter adataiért, vagyis a programban hangsúlyos elemet kap a minőségellenőrzés – írták.
Ezen felül további egymilliárd forint jut azokra az eszköz- és informatikai fejlesztésekre, amelyekkel a kórházak jobban ki tudják használni a műtőiket, további félmilliárd forint pedig az országos intézményi várólista regisztrációs rendszer továbbfejlesztésére és funkcióbővítésére. A többletdíj legalább 80 százaléka az ellátásban közvetlenül részt vevő orvosokat, egészségügyi szakdolgozókat és ellátásszervező koordinátorokat illeti. A fennmaradó 20 százalék az intézménynél marad adatgyűjtésre, informatikai kapcsolatok kiépítésére és minőségbiztosításra.
Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint a tárca nyilvánosságra hozza a program adatait, az adattisztítást és az elvégzett műtétek számának növekedését is.
Az egészségbiztosító és a minisztérium folyamatosan figyeli a várólisták alakulását, negyedévente értékeli az adatokat, és ahol a várakozási idő nem csökken, újabb intézkedéseket vezet be. A várólisták és a várakozási idők alakulását a betegek továbbra is a NEAK honlapján követhetik.
forrás: mti
