A városi hőség egyre komolyabb problémát jelent világszerte. A nyári hőhullámok nemcsak kellemetlenek, hanem egészségügyi kockázatot is jelentenek. Különösen az idősek, a krónikus betegek és a gyermekek vannak veszélyben. Magyar kutatók most azt vizsgálják, hogyan lehet csökkenteni a felmelegedő városok terhelését.
Nemzetközi kutatás a városok jövőjéért
Sugár Viktória, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese egy nemzetközi projekt vezetőjeként dolgozik a megoldásokon. A kutatás Japánban, Lengyelországban és Magyarországon zajlik.
A GreenQual projekt célja, hogy feltárja a zöldfelületek szerepét a városi klíma javításában. A kutatók Budapesten, Krakkóban és az Oszaka–Kiotó térségben végeztek méréseket.
A programban az Oszakai Egyetem, a Krakkói Mezőgazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem és a F4ster Zrt. vesz részt.
Hogyan csökkenthető a városi hőség?
A szakemberek szerint a jól megtervezett zöldfelületek jelentős segítséget nyújthatnak. Egy fasor, egy kisebb park vagy akár néhány árnyékot adó fa is érezhető változást hozhat.
A kutatók terepi méréseket végeznek. Emellett számítógépes modellekkel is dolgoznak. Ezek segítségével megvizsgálják, milyen hatással lenne egy-egy fejlesztés a helyi mikroklímára.
A cél az, hogy pontosan látható legyen, hol érdemes beavatkozni. Így a városok hatékonyabban készülhetnek fel a jövő hőhullámaira.
A legforróbb pontok a városokban
A kutatás szerint a legnagyobb hőterhelés gyakran a fásítatlan területeken jelentkezik. Ilyenek lehetnek a nagyobb kereszteződések, a betonozott terek vagy a teljesen árnyékmentes utcák.
Ezeken a helyeken a burkolatok erősen felmelegszenek. A gyalogosok sokszor percekig kénytelenek a tűző napon várakozni.
A szakemberek szerint ezek a területek elsődleges célpontjai lehetnek a városi zöldítési programoknak.
A hőség egészségügyi kockázata
A városi hőség nem csupán kényelmi kérdés. A tartós meleg fokozott terhelést jelent a szervezet számára.
A magas hőmérséklet növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát. A hőstressz különösen veszélyes lehet az idősek és a legyengült szervezetű emberek számára.
A kutatók szerint a zöldfelületek növelése hozzájárulhat a hőterhelés csökkentéséhez. Ez hosszabb távon az egészségügyi kockázatok mérséklését is segítheti.
Fenntarthatóság az egyetemen
Az Óbudai Egyetem az elmúlt években több fenntarthatósági programot is elindított. Az intézmény ESG-stratégiát készített, és számos környezetbarát fejlesztést tervez.
A következő időszakban vízadagolókat helyeznek ki a campusokon. Emellett olyan komfortpontokat alakítanak ki, ahol a hallgatók saját kulacsaikat tölthetik fel.
A cél a műanyag palackok használatának csökkentése és a tudatosabb vízfogyasztás ösztönzése.
Mesterséges intelligencia és energiafogyasztás
A beszélgetés során szóba került a mesterséges intelligencia energiaigénye is. Az AI rendszerek működtetése jelentős energiafelhasználással jár.
Sugár Viktória szerint ugyanakkor a technológia hosszú távon pozitív hatásokat is hozhat. A mesterséges intelligencia segítheti az energiahatékony megoldások fejlesztését és a fenntartható innovációkat.
A szakember úgy véli, hogy a jövőben a technológia egyre hatékonyabbá válik majd.
Élhetőbb városok a jövőben
A kutatás eredményei fontos segítséget nyújthatnak a várostervezőknek és az önkormányzatoknak. A cél olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek csökkentik a városi hőség hatásait.
A szakemberek szerint a zöldfelületek tudatos bővítése hosszú távon élhetőbbé teheti a városokat. Emellett javíthatja a levegő minőségét és növelheti a lakosság komfortérzetét is.
A városi hőség elleni küzdelem egyre fontosabb feladattá válik. A magyar kutatók munkája pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő városai fenntarthatóbbak és egészségesebbek legyenek.
forrás:index
