Péntek hajnalban hivatalosan is megkezdődött a rendszeres teherforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonalon. Az első tehervonat éjfél után néhány perccel haladt végig a teljes magyarországi szakaszon, ezzel lezárult a próbaüzem és a zárt tesztidőszak. Az eseményt a MÁV Csoport vezérigazgatója jelentette be közösségi oldalán.
A fejlesztés mérföldkőnek számít a hazai vasúti közlekedésben, hiszen az elmúlt évek egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása valósult meg a 150-es vasútvonal teljes megújításával.
Lezárult a tesztidőszak, indul az éles üzem
A hivatalos tájékoztatás szerint minden szükséges mérés és pályapróba sikeresen lezajlott. A vizsgálatok igazolták, hogy az újjáépített vonalszakasz megfelel a tehervonatok közlekedtetéséhez szükséges infrastrukturális és közlekedésbiztonsági követelményeknek.
A rendszeres teherszállítás mostantól valós forgalmi körülmények között teszi próbára a pályát. Ez egyben előkészíti a terepet a későbbi személyforgalom visszatéréséhez is.
Az első szerelvény a MÁV Railtours tehervonata volt, amelyet a mozdonymegújítási program keretében beszerzett Siemens Vectron mozdony vontatott.
Fontos figyelmeztetés az autósoknak és a helyieknek
A vasúttársaság vezetése külön felhívta a figyelmet arra, hogy a térségben élők hosszú ideig nem találkoztak rendszeresen közlekedő vonatokkal. Most azonban ismét nagy sebességgel érkezhetnek a szerelvények.
Ezért kiemelten fontos a vasúti átjárók körültekintő megközelítése és a KRESZ szabályainak maradéktalan betartása. A biztonság nemcsak a vasúti dolgozókon múlik, hanem minden közlekedő felelőssége.
Torlódások és viták a szintbeni átjárók miatt
A beruházással kapcsolatban ugyanakkor több kritika is megfogalmazódott. A fejlesztés során nem épültek különszintű – aluljárós vagy felüljárós – közúti kereszteződések minden érintett ponton.
A próbaüzem idején több helyen torlódások alakultak ki a vasúti átjáróknál. Egyes beszámolók szerint Dunavarsány térségében akár 30–40 perces várakozás is előfordult.
A kérdés a jövőben is fontos lehet, különösen akkor, amikor a személyforgalom is teljes kapacitással elindul a vonalon.
Mit jelent a fejlesztés a gyakorlatban?
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi, mintegy 160 kilométeres szakasza teljesen megújult. A korábbi egyvágányú, elavult pálya helyett most:
- kétvágányú vasútvonal működik,
- akár 160 km/órás sebességre alkalmas pálya épült,
- korszerű biztosítóberendezések és utasforgalmi létesítmények létesültek.
A projekt célja nemcsak a hazai közlekedés fejlesztése, hanem a nemzetközi áruszállítás erősítése is. A vonal stratégiai jelentőségű összeköttetést biztosít Közép-Európa és a Balkán térsége között.
Sebességvita a projekt körül
A beruházás kapcsán politikai vita is kialakult. Egyes vélemények szerint a magyar szakaszon a vonatok nem tudják majd elérni a tervezett 160 km/órás sebességet.
A MÁV azonban cáfolta ezeket az állításokat, hangsúlyozva, hogy az infrastruktúra alkalmas a tervezett sebesség biztosítására.
forrás:telex
